Az iskola első 5 évében a legfontosabb cél, hogy a gyerekek biztos alapokra építhessék későbbi tudásukat. Az első iskolai év különösen nagy változást jelent számukra, nem könnyű feladat iskolássá válni, megszokni, hogy feladatom van, ezért lényeges, hogy kiszámítható, ismétlődő napirend vegye körül őket. A tanulás ebben az időszakban élményekhez kötődik: a gyerekek a meséken, játékokon, mozgáson és közös tevékenységeken keresztül ismerkednek meg az írással, olvasással és a számok világával. A mese, amiben megjelenik a jó és a gonosz harca, és mindig a jó győz, ahol a legkisebb királyfi legyűri a hétfejű sárkányt, ugyanolyan fontos táplálék a hat-hétéves gyereknek. Ezért mesél az osztálytanító tündérmeséket illetve magyar népmeséket a főoktatás végén, de ilyen mesékből kerekednek ki a betűk és számok is. A tanulásnak fontos mozzanata a füzetmunka, de ugyanolyan fontos a ritmikus résznek nevezett verses-dalos-gyermekjátékos mozgásos tevékenységsorozat is.
A második osztályos gyerekek gondolkodásában megjelenik a különböző erkölcsi normák közötti vívódás, különösen a helyes és helytelen viselkedés kérdése. Ezt olyan történetek segítik feldolgozni, amelyek ezt a kettősséget tükrözik, mint például a szentek legendái, mint Szent Ferenc vagy Szent Erzsébet, akiktől szinte emberfeletti jóságot, szelídséget, önfeláldozást, kitartást lehet tanulni. A másik oldalon pedig az állatmesék, melyek humoros módon gúnyolják ki az emberi gyengeségeket. A gyerekek mindkét esetben magukra ismernek. Eközben tovább fejlődik az olvasási és íráskészségük, valamint bővül matematikai tudásuk, és új területként megjelenik a természet mélyebb megfigyelése és megértése.
A harmadik osztályban a tanulás egyre inkább a saját élményeken és gyakorlati tapasztalatokon alapul. A folyamatos tenni akarás, az önmagam megpróbálása különbnél- különb helyzetekben. Elkezdi felfedezni saját határait, képességeit keresi, akarja tudni, hogy mi célja van az ő létének. A teremtéstörténetből merített történetek, segítik az önmaguk felfedezésében. Ugyanakkor különféle mesterségek során tapasztalják meg, hogyan működik a világ körülöttük, miközben tudásuk rendszerezettebbé és tudatosabbá válik. Szükségük van arra, hogy saját maguk hozzanak létre dolgokat, ezért kézimunka tevékenységen sapkát kötnek, kertet művelnek és házat építenek. Az alapvető készségek – mint az írás, olvasás és számolás – ebben az időszakban tovább erősödnek, fontos szerepet kap a szépírás, a fogalmazás, és egyre inkább a mindennapi élethez kapcsolódnak ezek a tevékenységek.
A negyedik osztály idején a gyerekek fejlődésében fontos fordulópont következik be: közelednek a kamaszkorhoz, és egyre erősebb bennük a kíváncsiság a világ működése iránt. A korábbi mesés világlátásuk fokozatosan háttérbe szorul, helyét a saját tapasztalatokra épülő megértés veszi át, illetve intellektuális vágyuk. Ebben az időszakban már könnyebben boldogulnak az összetettebb matematikai feladatokkal, például a törtekkel és az írásbeli műveletekkel. Egyre inkább képessé válnak arra, hogy kívülről is ránézzenek önmagukra és környezetükre, amit a térképek készítése és értelmezése is segít. A tanulásban fontos szerepet kapnak az északi mitológiai és a magyar eredetmonda történetei, amelyek segítik őket a világ újfajta értelmezésében. A különböző tantárgyakban is megjelenik az összetettebb gondolkodás: a rajzok bonyolultabbá válnak, a kézimunkában új technikákat pl. keresztszemes- varrást tanulnak, és mozgásuk is fejlettebbé válik. Az emberről és az állatokról szerzett ismereteik már tudatosabb megfigyelésen alapulnak, miközben megőrzik a természethez való közeli kapcsolatukat. Az év végére a gyerekek egy új, rendezettebb képet alakítanak ki a világról, amelyben már saját tapasztalataik is fontos szerepet kapnak.
